Mawaru összegzés / értelmezés

Ezzel nem én rukkoltam elő, de a legtöbb résszel egyetértek és talán nektek is segítségetekre lesz, hogy kicsit jobban átlássátok a Pingu történéseit. Továbbá az anime ugyan befejeződött, de ez egyben azt is jelenti, hogy Mawaru-téren most elkezdhetek az interjúkra is miegyebekre koncentrálni, ergó még a végső goodbye előtt hónapokon keresztül fognak itt folyni a kivesézések. Van nálam cikk a különböző Dupla H-s szlogenek értelmezéséről, spekulációk és még sok más, tehát rengeteg alapanyagból tudok dolgozni. Érdemes lesz néha visszanézni ide is, mert amikor akad némi szabadidőm, igyekszem mindig előrukkolni valami fordítással. :)

A céltalan Shouma megmenti Himarit és egy családot hoz létre számára, tehát megosztja vele az almáját: ezáltal Himarinak lesz egy célja, de tartsuk észben, hogy Shouma semmit sem kapott cserébe. Ezután Kanbát befogadják a családba és Himari ad neki egy ragtapaszt, hogy enyhítse a fájdalmát, ennek következtében Kanba bármit megtenne érte; itt Himari tudat alatt megosztja az almáját Kanbával, hiszen célt adott a fiúnak. Kanba azért tudta elfogadni az almát, mert legbelül nem volt teljesen üres és céltalan (Shoumával ellentétben), hiszen Kanbának már voltak számára fontos emberek (Masako és Mario; a ketrecén lévő szavak rájuk utalnak), és így a “doboza” kapcsolódott a külvilághoz, akkor is, ha csak egy pillanatra, és az alma elért hozzá. Amikor megosztja Shoumával, ez válik Shouma céljává: Himari érdekében + Kanba = a Takakura család jóléte.

Ezért van az, hogy Shouma egyedül a család összetartását tartja szem előtt: ez adott értelmet a létezésének, hiszen ezt “örökölte” azon a napon, amikor Kanba megosztotta vele az almáját. Ő azonban továbbra is részben üres marad, és ebből ered a látszólagos képtelensége arra, hogy szeressen, de Ringo ezt megváltoztatja, miután megjelenik. Amikor Ringo (akinek a neve magáért beszél > ringo = alma) magához tér a Tabukis őrjöngése után, Shouma almájává, aki ez alkalommal egy “teljes” gyümölcsre tesz szert, és ezzel betölti a fiú azon részét, ami a világ elől elzárkózott. Azonban addig nem tudja elfogadni az almát, amíg nem nyílik meg Ringo előtt. A fő különbség itt annyi, hogy Ringo metaforikus almája nem célt szolgáltatott neki, hiszen már rendelkezett eggyel, hanem erőt és akaratot adott ahhoz, hogy széttörje a sors láncait és magabiztos, tettre képes legyen, ami idáig hiányzott belőle.

Light Novel fordítások

Végre eljutottam oda (érettségik, nyelvvizsgák, vírusok és bevérzett hangszálak után), hogy az LN opciókat is bemutassam. A light noveleket nem tartom az animéknél/mangáknál munkásabbnak, szóval arra jutottam, hogy ha van rá igény, ha nem, gyakorlásnak és saját magam szórakoztatására (legalább) egyet elkezdek fordítani. Mesi pedig már akkor elvállalta a lektorálásukat, amikor a gondolat felmerült bennem (és nagy hévvel gyakorlatilag mindenbe belekezdtem, ami érdekelt), tehát ez a része is le vagyon tudva a dolognak.

Először vázolom a szituációt, ergó leírom, hogy mi jó, mi rossz az egyes szépséges művekben, de ismertetőt ne várjatok egyikhez sem, mindenki nézzen utána, elvégre a Google a legjobb barátunk! ;)

Első BD interjú #1

A cím magáért beszél, Ikuharát kérdezgették magáról a családok megjelenéséről a Pingukban. Mivel relatíve hosszú interjúról van szó, két részletben fogom lefordítani, itt az első. ~

Kérdés: A Mawaru Penguindrumban ugyebár a “család” fogalmát próbálják lefesteni…

Válasz: Arra gondoltam, hogy ez alkalommal egy családról szóló történeten szeretnék dolgozni. Annak ellenére, hogy a “család” mondanivalóját rendszerint egy szóban akarjuk összefoglalni, a jelentése időről időre változik. Például a háború utáni időszakban tipikusak voltak a többgyerekes családok. Ezután az vált normálissá, ha az embernek két gyereke volt, most pedig rengeteg egyke él a világon.

Ennek következményeképpen a kultúránkban a család ábrázolása is idővel átalakult. Mint azok a történetek, ahol “a kishúgod, akiről eddig nem is tudtál, hirtelen megjelenik a házad előtt és a családod tagjává válik!” …Úgy érzem, ezt a képzelgést csak azért lehet fenntartani, mert egy olyan korban élünk, ahol ennyi testvér nélküli gyerek létezik.

Éppen ezért most egy olyan történetet akarok látni, ami egy család összekapcsolódási próbálkozásáról szól. Ez jobban érdekel engem, mint a szerelmi történetek. “Miért lakom egy házban ezzel a fiúval? Miért van itt velem ez a lány?” Ilyen dolgokra gondolok.

BD / Háttérinfók

A BD kiadáshoz mellékeltek egy kis “infó adagot” a háttérmunkálatokkal kapcsolatban, és ez ugyan nem spekuláció, de szvsz elég érdekes. Nem az egészet fordítottam le, csak a fincsibb részeket.

Ikuhara többször megismételtette Ryouhei-jel (Shouma szinkronjával) a bevezető monológot, mivel a nehezebb hangárnyalatokkal gondja akadt. A monológ témája depresszívnek tűnik, de Ikuhara arra utasította őt, hogy ne lehangolóan adja elő. (Azért, mert az majd az egész sorozatnak a felénél fog jönni, lol…) Az első jelenet az egész mű bemutatására is szolgál és rengeteget dolgoztak vele.

Az opening is nagyon bonyolult volt, egyszerűen nem maradt már rá idejük, és nem voltak benne biztos, hogy be tudják majd fejezni. Annyi segítségük volt, hogy a dalt és a hangszereket elég “határozottnak” találták. (Szóval felteszem könnyebben tudták hozzáigazítani a jeleneteket.)

A Kristály Hercegnőjének az eredeti vázlatokban nem volt neve, csak annyi állt benne, hogy “Himari – Királynő Verzió.” Arakawa (Himari szinkronja) azt állította, hogy a forgatókönyvben csak “Pingvinsapkaként” utaltak rá. Idővel valaki elnevezte a “Kristály Hercegnőjének” és valahogy ráragadt, majd az egész stáb így kezdte el hívni (de úgy tűnik, hogy ez eredetileg nem egy hivatalos megnevezés volt).

Spekuláció: A sors szerepe a MaPenben

Először is megjegyezném, hogy az összes elmélkedős bejegyzést pontosan úgy fogom lefordítani, ahogy legelőször megírták őket, tehát úgy, mintha még nem láttam volna a következő részt. Ez egyrészt könnyebb így nekem, mert nem kell csavarnom a dolgokat, és kiszednem azokat a részeket, amik már egyértelműek, illetve esetleg kicsit botladozóak voltak, másrészt meg azoknak is jobb, akik esetleg most vagy később kezdik el majd nézni eme csodás animét, és esetleg idetévednek egy másik tér-idő kontinuumból.

Az eredeti szövegeket a Livejournal-es Penguindrumból vettem, és ezt például egy vonforspi nevű emberke írta. A szövegek nem az én tulajdonomat képzik, én csak lefordítottam őket, mindenféle modifikáció nélkül (ha pedig valamit hozzátoldok, azt úgyis dőlttel teszem). Természetesen vannak benne agyzsibbasztó részek, de szvsz pont ezért jók a spekulációk: még több gondolkodásra késztetik a népet. ;) Mindenesetre summa summarum, köszönet illeti az eredeti írót, aki engedélyt adott arra, hogy a szépséges gondolatvezetéseit lefordítsam.

Ezen a képen érdekes a színösszeállítás, és hogy mit árul el az egyes szereplőkről. A színes kukákból előbukkanó pingvinek alapján feltételezhetjük, hogy a zöld szín Himarit, a kék Shou-t és a piros Kanbát szimbolizálja. De vessetek egy pillantást arra, hogy melyik területet melyik szín uralja. Himari részén mesekönyvek vannak, Shoumáén nőies tárgyak, és Kanba… hát, ez már csak semmi új. A tárgyak feltehetően a testvérek személyiségét adják vissza.